Biztosan láttátok azt a mémet, hogy a karácsonyi ajándékodat kézművestől vedd meg, a menüt meg főzd a helyi kistermelők portékájából stb. Karácsony előtt aktuális és mindenkit foglalkoztat most ez a téma.

Szeretnék ma egy kicsit mesélni a kézműves ékszerpiacról, szubjektíven elmondani a véleményemet a mostani helyzetről. Nem arról a részéről, ahol kolbászból van a kerítés, hanem a másikról, mert olyan is van. Ezenkívül egy hírrel is szolgálok, aminek kapcsán egy kézműves kollaboráció kulisszatitkaiba pillanthattok be. És vajon miért ritka az ilyesmi? Erről is van 11 tapasztalatom.

Szubjektíven a kézműves ékszerpiac aktuális helyzetéről

A kínálat bitang módon szélesedik. Elöntenek minket az ötletes, kreatív kiegészítők, de ugyanígy a silány minőségű, technikaóra-szagú tárgyak is. Egyre több az ékszereket profi vállalkozóként eladó kézműves, de egyúttal azok is, akik mindezt hobbiszinten (jobb esetben számlaképesen, mellékállásként) űzik.

Nem meglepő, ha a kézművesek jó része konkurenciát lát mindenkiben - nincsenek kevesen.

Nem meglepő, ha a fast fashion márkákhoz hasonló tempót igyekeznek kiszorítani magukból. Inkább olcsó termékekből akarnak többet eladni, hogy jobban pöröghessen a kínálat, mindig tudjanak újat mutatni. Rövid távon ez kifizetődőbb, és a legtöbb kézművesnek nagyon kevés, hosszútávú projektekbe befektethető jövedelme van. Sajnos.

Nem meglepő, hogy esténként, hullafáradtan új anyagok és technikák bevonásával kísérleteznek, hogy mindennap fenn tudják tartani a vásárlóik figyelmét valami újdonsággal. 

Mindebből kifolyólag nem meglepő, hogy elcsábulnak az automatizált munkafolyamatokra, és időnként robotok csetelnek helyettük az érdeklődőkkel - még ha ez egyre személytelenebbé is teszi a kommunikációjukat. Egyszerűen hatékonyabb.

Árral szemben

Mi - Emily Soutache és én - egy kicsit másképp gondolkodtunk. Most - hogy befejeződött a tervezés és az alkotás, azaz elkészült a kollekciónk, rendelhetőek a darabjai - az egészet végiggondolva azon töprengek, hogy egy kicsit talán régimódiak vagyunk. 

Nem verseny-, hanem pályatársakként tekintünk egymásra. 

Hiszünk az aprólékos, részleteiben kidolgozott munkában. Hónapokat szántunk 15 db ékszer szettre, ami nem mennyisége, hanem színvonala okán izgalmas.

Mi is szeretünk újítani, kísérletezni, és formabontó dolgokkal előállni, de tiszteletünkkel kitüntetjük a hagyományos alapanyagokat és technikákat is. Ásványokkal és sujtászsinórral igyekszünk modern, igényes ékszereket kreálni.

Mindkettőnknek van webáruháza, kosár gombja, blogja, de nagyon szeretünk bizalmasan beszélgetni a vásárlóinkkal, és automata válaszüzenet helyett manuálisan reagálni az érdeklődésekre - még ha ez nyilván sokkal több időt is vesz igénybe.

A kézművesség értékei egy projektbe rejtve

Júliusban pattant ki a fejünkből a gondolat, hogy egy limitált ideig tartó fúzióval mutassuk meg a kézművesség számunkra fontos értékeit egy olyan piacon, ahol már minden IS kézműves. Nagy fába vágtuk a fejszénket. De jól tudtuk: teher alatt nő a pálma, és csak arra a teljesítményre lehetünk büszkék, ami valódi kihívás, nem pedig egy jó marketingbe csomagolt lufi. Ebben - a marketingben - amúgy sem vagyunk jók. Csináljuk hát azt, amihez értünk: hassunk az emberekre, alkossunk szép dolgokat, és gyarapítsuk a kézműves ékszerpiacot egy értékes kollaborációval.

Miért nem csinálja mindenki ezt?

1. Az együttműködés sok szempontból komplikált. Két teljesen különálló márkából megalkotni egy limitált mixtúrát lényegesen több befektetés, mint egy új, egyéni kiadás. És mint azt elsőre gondolnánk.

2. Üzleti és alkotói titkokat kell megosztani egymással. Ehhez bizalom kell. A kulisszák mögé nem annyira szeretünk bepillantást engedni - főleg a konkurenciának. Magyarul: mindenki félti a saját tudását, és nem akarja másnak kikaparni a gesztenyét.

3. A különböző kézműves eljárások ötvözéséhez általában új és egyedi technikai megoldásokat kell kitalálni, hogy együtt is működjenek. Ez azt jelenti, hogy csak a közös kollekció kedvéért vállaljuk ezt az extra feladatot, mert nyilván a saját technikánk önmagában már kiforrott.

4. A tervezés sokkal hosszabb időt vesz igénybe. Tűpontos koncepciót kell kitalálni, mert ha menet közben módosítunk, akkor az a másikat is érinti. És akkor mindenki újratervez - azaz jól megszívattuk egymást.

5. Át kell valahogy hidalni az alkotók és az alkotóműhelyek közti távolságot. A mi esetünkben ez 136 km, ami 2 vonat-, 1 busz- és 2 metróutat jelent - ez testvérek között is fél nap oda-vissza. Többször.

6. Eltérő a munkastílus és az időbeosztás is. Emily Soutache kisgyermeket nevel, az én vállalkozásomnak másik tevékenysége is van, és éppen építkezem. Mindkettőnknek aktív háztartása van. Törődésre, figyelemre váró házi kedvencei és elfoglalt, vállalkozó férjei. 

7. Az alkotás során is párhuzamos munkára, rendszeres egyeztetésre van szükség, és sokszor van az, hogy várunk, amíg a másik is ráér foglalkozni a következő lépéssel. Ezt el kell fogadni, itt elbukik az, akinek nincs türelme és tisztelete a másik időbeosztása iránt.

8. Bónusz: az élet nem állhat meg egy különleges kollekció készítése közben, így arra is kell tartalékolni erőforrással, hogy a háttérben folyó, izgalmas készülődés mellett továbbra is aktívan jelen legyünk a megszokott felületeinken, és saját kínálatunk is frissüljön.

9. Egyedi csomagolási, szállítási, rendelésfelvételi stb. megoldást kíván az együttműködés. 

10. Az ásványok, sujtászsinórok, kiegészítő elemek, formák és színek kiválasztásán túl a kampányelemek, a termékfotózás, a megjelenési felületek megtervezésén át sok egyéb kollekcióelemig minden döntést úgy kell meghozni, hogy mindkettőnket lelkesítsenek az ötletek. Hogy szeressük a közös munkát, és elégedettek legyünk az eredményekkel. Ne azt várjuk, hogy mikor lesz már vége.

11. A kompromisszumokhoz pozitívan, építően kell hozzáállni. Elvenni, hozzátenni, elengedni, befogadni. Az önálló munkához szokott alkotóknak itt alkalmazkodni kell - kivételesen nem a magunk urai vagyunk. Ki kell lépni abból a bizonyos komfortzónából.

Mindez nehéz. De semmiképp nem lehetetlen, amit szeretnénk a közös, karácsonyi kollekciónkkal minden kézművesnek és kézművesékszer-kedvelőnek bebizonyítani.

Egyedül nem érheted el a kiválóságot, és pont. A siker közös folyamat.

(Lewis Howes)

Legalább egy közös kollekció minden kézművesnek kell!

Ha van az alkotókban egymás iránti bizalom és tisztelet, a közös munka iránt áldozatkészség és szeretet, akkor ezek az akadályok mind legyőzhetőek.

Mi nem a széthúzásban, hanem az összefogásban hiszünk.

Nem sok kézműves alkotást szeretnénk magunk körül, hanem igényeseket.

Szerintünk az egész több, mint a részek összessége. Együtt többek vagyunk, és együtt az alkotásaink is minden szempontból - eszmei síkon is - értékesebbek. 

Saját márkáink épülnek a közös tapasztalatok és alkotások révén. Ez egy mérföldkő a brandünkben.

Olyan exkluzivitással tudjuk megörvendeztetni a vásárlóinkat, érdeklődőinket, amit megérdemelnek, és amit figyelmükkel, bátorító visszajelzéseikkel támogatnak. Adunk és kapunk - mindkettő nagyon jó érzés.

Fogadjátok szeretettel a karácsonyi kollekciónkat!

Idén a karácsony fényeihez egy szeretettel és közösen fellobbantott szikrát mi is tudunk küldeni nektek ékszereink által.

Hagyományos, régóta tisztelt és kedvelt alapanyagokban: sujtásban és ásványokban gazdag, ugyanakkor modern és egyedi megoldásokban is bővelkedő szetteket mutatunk be ebben a különleges kiadásban.

15 álmot rejtettünk a dobozokba.

Megszámlálhatatlanul sok bókra és magabiztos megjelenésre vállalunk garanciát.

Reméljük, legalább annyira szeretni fogjátok őket, mint mi a közös munkát, és abban is bízunk, hogy nagyon széles mosolyt fognak csalni az arcokra, amikor kibontják őket a fa alatt, és felteszik az ünnepi vacsorához. 

A teljes kollekciót ide kattintva tudjátok megnézni.